Ezért alacsony az önértékelésed!- Egy megmérgezett elme

Az önértékelésről szóló mini cikksorozat első részében megismerkedtünk egyik nagyon kedves barátommal Petrával. Ideje megismerkednetek Krisztivel is.

Krisztit még csak nem régiben ismertem meg. Zaklatott, feldúlt tinédzser lányként találtam rá, akinek állítása szerint " már nem volt miért élnie"... Őszintén szólva meglehetősen sokkolóként hatottak ezek a szavak. "Mi lehet olyan súlyos az életben ami miatt egy tizenéves lány élete értelmét veszti?"

Nem akart velem beszélgetni, de a kérésére, hogy hagyjam békén fittyet hányva, mintha éppen egy fél pillanattal korábban semmi szó nem hagyta volna el a száját, csak azért is rákérdeztem: mi nyomja a lelked? - "Úgysem érthetsz meg..." - Azért tegyél csak próbára. BÍZZ BENNEM!- Hangzott rá a válasz egyből. 

Hosszas beszélgetés során kiderült, hogy volt/van egy személy az életében, aki mindenkinél fontosabb volt számára. Egy személy, akiben feltétel nélkül bízott, egy ember akit a legjobban szeretett, és minden idejét vele töltötte, és akivel megbeszélhette, ha bántják az iskolában, ha kihasználja a barátja, ha rossz jegyet kapott az iskolában, tehát az aki az egyetlen lelki társa volt. Mégpedig a nővére. A nővére, akivel megszűnt a kapcsolata, köszönhetően alkoholista, lecsúszott barátjának. Családjának, és Krisztinek hátat fordítva, talán választás nélkül, vagy meggondolatlanul, esetleg valami ismeretlen okból befolyásolva, de elköltözött otthonról, és azóta se hallani róla semmit.

Ez a veszteség az ami betetőzte korábbi szerelmi csalódásait, és olyan szinten törte össze Krisztit, hogy azóta se tud ugyanaz a vidám, magabiztos lány lenni, mint régen volt. Nem tudatosan alakult ez ki, és talán csak a tudatalattijában, de ilyen és ehhez hasonló gondolatok keringenek benne, mint: "Talán nem vagyok elég jó, hogy szeressenek?" "Nem kellek nekik?" "Nincs mit tenni, nekem ez jutott"...

Mindannyian különbözőek vagyunk. Ezt hagy ne kelljen bizonygatnom, csak fogadd el! Van akire ilyen események semmilyen szinten sincsenek hatással, őket valószínűleg valami más, mások számára szintén érthetetlen dolog tört, vagy törne le, ami miatt negatív spirálba kerülne az önértékelése.

Mi ez a negatív spirál?

Petra, és Kriszti is elveszítették az önbizalmukat, valami kiváltó esemény, vagy esemény sorozat miatt. Mit tesz ilyenkor az ember? Mit tudsz tenni te az ellen, hogy megszüntesd azokat az állandó gondolatokat a tudatalattidban, miszerint te "nem vagy elég jó"? Nyilván, ha nem is tudatosan, de próbálsz ettől a minél gyorsabban, minél egyszerűbben megszabadulni. Iszol, hogy elnyomd az érzéseidet. Belemész értelmetlen kapcsolatokba, amitől azt hiszed, majd értékesebbnek fogod magad gondolni. Keresel valakit, akinél vigasztalódhatsz, rossz társaságokba keveredsz akik rossz döntésekre késztetnek, de téged ez nem érdekel, mert a gondolat, hogy valahol fontosnak érezheted magad, hogy azáltal, hogy egy másik fiú, vagy lány, aki csak kihasznál, de ő legalább használ, úgy érzed te is hasznos vagy.

Viszont az alkohol kiürül, marad a hiány, a hamis barátok hátat fordítanak marad, a magány, a vigasz kapcsolatok eltűnnek, marad a megalázottság. Az érzések pedig újra visszatérnek, és jöhet ismét újabb kör alkohol, újabb szál cigi, újabb hálótárs, és újabb értelmetlen kamu szerelem, belekerülsz egy olyan ördögi körbe, ahonnan csak nagyon erős akarattal, és elhatározottsággal lehet kitörni.

Mik vezetnek egy ilyen spirálba?

Félelem a beképzeltségtől. Sokan azt hiszik, a pozitív önértékelés, az hogy te el tudod hinni magadról, hogy igenis tökéletes vagy, az egyenlő az egoizmussal. Ezért nem hajlandóak elismerni saját érdemeiket, pesszimisták, túlzottan szerények. Nem merik megengedni maguknak azt a "luxust", hogy valamiben elismerjék őket, akár a külsejükről legyen szó, akár a tettekről.. Valójában viszont pont az ellentéte ennek! Azok az emberek akik mindig csak magukról beszélnek, és a saját eredményeiket, büszkeségeiket szajkózzák, valójában pont az alacsony önértékelésüket akarják kompenzálni önigazolással, és társadalmi elismeréssel. Ha ez megszűnik, az egójuk alappillérje romba dől, ami a következő lehetséges kiváltó katalizátorhoz is vezethet ami pedig a...

Függőségek. Cukor, cigi, alkohol, kábítószer, vásárlás csak hogy a leggyakoribbakat említsem, de nyugodtan ide lehet sorolni a sportot is mint függőség, ugyanis bár ez megfelelő mennyiségben valóban szinte kötelező, viszont mint mindent, ezt is túl lehet tolni. A függőségek önmagukban felelnek az önértékelésed lerombolásáért. Azt az érzetet keltik benned, hogy te NEM TUDSZ leszokni a fűről, NEM TUDSZ élni józanul, NEM TUDOD letenni a cigit, vagy NEM VAGY ELÉG CSINOS, hogyha nem edzel minden nap 5 órát. Kell ahhoz, hogy el tudd nyomni az érzéseidet, vagy befogadjon a társadalom. Beletörődsz abba, hogy ez így van, és ezen nem lehet változtatni. Ha pedig már ezen sem lehet, akkor végleg lőttek a te önértékelésednek. Ezért első lépésként fel kell hagynod minden függőségeddel, és a saját kezedbe venni a sorsod, mert bármi hihetetlen is, KÉPES VAGY RÁ!

És ami a leggyakoribb: SZÉGYEN, vagy félelem a szégyentől. Miből ered a szégyen?

• Perfekcionizmus- Amikor mindig, mindenben te akarsz lenni a legjobb, és a tökéleteset nyújtani, de a legapróbb hiba hatására is egy vesztesként tekintesz magadra. Megfelelési kényszer a párod, a családod, a barátaid, a főnököd, ismeretlen, vagy kitalált emberek felé. Sokszor az állandó magadnak generált szégyenérzés pedig olyan szinten eluralkodik az elméd felett, hogy nem hiszed el, hogy képes vagy ELÉG JÓ lenni. Még ha valami tökéletes munkát adsz is ki  kezedből, nem létező hibákat generálsz tudat alatt, és már mások elismerése se sem érdekel.
• Szakítás- Erről bővebben az előző cikkemben olvashatsz. Röviden egy csalódás, kihasználtság is teljesen ronda tudja dönteni az önbizalmad, és szintén azt az érzést kelteni, hogy a TE HIBÁD, mert NEM VAGY ELÉG JÓ. Ez pedig szégyenérzettel tölt el. Szégyenled, hogy nem tudtad megtartani, hogy nem voltál neki elég jó
• Iskolai zaklatás- Azt hiszem ezt nem kell bemutatni senkinek. Főleg általános, és középiskolás korban fordul elő, amikor fiúk-lányok az identitásukat, társadalmi helyüket keresvén próbálják egymást maguk alá taszítani, majd pedig végül mindig lesz valaki, aki a ranglétra legalsó fokán foglal helyet. Ő lesz a közös célpont, akivel elhitetik, hogy SEMMIT SEM ÉR, hogy egy lúzer. Mindezt azért, mert tudat alatt attól tartanak, ha nem teszik, ők is oda kerülnek. Ez a gyerekes, primitív megszégyenítés  pedig sok ember életét tudja az életre megpecsételni.
• Rossz kapcsolatok, családi háttér, baráti kör- Rengetegszer hallani olyan családokról, ahol általában a férj, de bizony gyakran a feleség is rettegésben tartja "kedvesét". Minden erejével törekszik elhitetni, hogy a másik nem elég szép, nem elég jóképű, vagy nem elég csinos, vagy okos ahhoz, hogy ő nélküle meg tudja állni a helyét a világban. Ennek oka szintén abban keresendő, hogy az elnyomó fél sem biztos saját magában, tudja, hogy te többet érsz nála, fél, hogy ez te is egyszer felismered, és rendszeresen megszégyenít, hogy ezt erősítse is benned. Ugyanígy használhat ki a családod, barátaidnak hitt emberek, vagy a nővéred.
• Kudarc- Nem kell perfekcionistának lenned ahhoz, hogy egy kudarc, egy becsődölt vállalkozás, egy sikertelen házasság akármi hazavágja a lelkesedésed az élet iránt. Amibe sok pénzt, sok időt, sok energiát fektettél, az sokat jelent számodra, az ebben ért sikertelenség pedig elveszi minden kedved, önbizalmad aziránt, hogy tanulj a hibádból, és újra belevágj, újra bízni merj. 

Képes vagy rá!

Az előző tananyagban megbeszéltük tehát, milyen hatalmas jelentősége is van annak, hogy elég magas legyen az önértékelésed, most pedig arról esett szó, mik azok a leggyakoribb okok, amik egy mai világban egy TÖKÉLETES embert a TÖKÉLETLENSÉG tudatába sodornak. 

Jegyzed meg végre: Nincs olyan, hogy elég magas önértékelés! Ahogy említettem, ez nem egyenlő az egoizmussal. Bízni a képességeidben, és tudni azt, hogy bármi történjen TE IGENIS ELÉG JÓ VAGY, ÉS TÖKÉLETES VAGY annyit tesz, mint teljes magabiztossággal fel mered vállalni, mersz beszélni a "szégyeneidről", azaz a testi hibáidról, kudarcaidról. Tudod azt, hogy nem kell mindenkinek megfelelned, csak annak akarsz megfelelni aki úgy szeret téged, ahogy te is jól érzed magad. Tudod azt, hogy bármibe is vágj bele, ha igazán sok munkát, energiát, időt teszel bele, kitartó vagy akkor is véghez tudod vinni, amit szeretnél, ha előtte ezerszer el is buksz. Képes vagy elismerni, és tanulni a hibáidból, képes vagy értékelni az építő jellegű kritikákat, nem pedig támadásként felfogni azokat. Elhiszed, hogy képes vagy leszokni a függőségeidről, és a saját kezedbe venni az életed, és nem más emberek megléte, vagy hiánya befolyásolja azt, hogy te mennyire tartod magad értékesnek. De leginkább képes vagy elhinni, hogy MÉLTÓ VAGY A SIKERRE ÉS A SZERETETRE! 

Az önértékelésből tehát sosem elég. Ha most negatív önértékeléssel rendelkezel, vagy úgy érzed lenne még mit fejlesztened a gondolkodásodon, akkor tarts velem, és az utolsó részben megbeszéljük azt is végre, hogy mivel tudod fentebb turbózni az önértékelésedet! Addig is...

Gyakorlatok: 

• Gondold át, hogy neked mik voltak azok a tényezők az életben, amik negatív irányba befolyásolták az önértékelésedet? Tedd ezt meg függetlenül attól, hogy most úgy érzed elég magabiztos vagy-e vagy sem. Mindannyiunk életében volt már, hogy beszóltak nekünk, hogy úgy éreztük nem vagyok képesek valamire, hogy megijedtünk egy kihívástól, vagy megbíztunk valakiben akiben nem kellett volna, vagy elhagytak, vagy kihasználtak. Írd le őket egy papírra! 
• Döntsd el, és mondd ki hangosan: MEGÉRDEMLEM AZT HOGY BOLDOG LEGYEK! MÉLTÓ VAGYOK A SZERETETRE! ÚGY DÖNTÖTtEM A SAJÁT KEZEMBE VESZEM AZ ÉLETEM, ÉS POZITÍV ÖNÉRTÉKELÉSEM LESZ!
• Oszd meg, hogy te neked mik befolyásolták az önbizalmad akár negatív akár pozitív irányban!