Felelősségvállalás- Vedd kezedbe az irányítást!

Rengetegszer hallom a közvetlen környezetemben panaszkodni az embereket. Családi összejöveteleken, baráti társaságomban is rendszeresen jönnek elő ugyanazok a témák, amikre végre lehet kicsit panaszkodni, és mutogatni másokra, terelve ezzel a felelősséget. "Ah most se érek be órára, mert késett ez a busz, mindig ezt csinálja. Én nem tudok lefogyni, nekem ilyen a genetikám kész. Már megint szar jegyet adott az a szemét tanár. Úgy utálom a főnőköm mindig szekál, hogy dolgozzak már gyorsabban. "

Szoktam mondani, hogy ahelyett, hogy utazás közben a telefonnal, vagy zenét hallgatva stimulálnánk az agyunkat, helyette inkább meg kellene tanulni élvezni az unalmat, hogy végre jut egy kis időnk magunkra, a gondolatainkra. A legjobb ötletek mindig ilyenkor jönnek elő. Ezzel szemben, még én is sokszor elgyengülök, mert akarva-akaratlanul is behallatszik a személyes terembe a körülöttem lévők beszélgetése, ami másból sem áll néha, mint hogy panaszkodnak. Panaszkodnak a zajra, az államra, az fiatalokra, az idősekre, a párjukra, majd hirtelen fékez egy nagyot a buszsofőr, hogy ne gázoljon halálra egy úttestre kiszaladt kisgyermeket, és máris adja magát az újabb beszédtéma: "Nem igaz már, hol tanult vezetni ez a paraszt!". Na itt csapom fel a fülest, és vonulok el inkább...

Akármit is gondolsz most, vagy hiszel magadról, minden embernek van egója, jó? Ez alatt most nem az egoizmusra, beképzeltségre kell gondolni. Az egó egy, a külvilággal szembeni védekező mechanizmus, ami belénk van kódolva. Ennek köszönhetően érzünk késztetést arra, hogy ami mienk, azt meg is akarjuk védeni, legyen az egy fizikai tulajdon, vagy vélemény. Más kérdés, hogy a legtöbbeknél ez túlműködik, és bármi áron hajlamosak megvédeni a véleményüket, akkor is amikor egyértelmű, hogy nem nekik van igazuk. Ilyenkor van, hogy ahelyett, hogy felelősséget vállalnál, elkezdesz másokra mutogatni, másokra terelni a felelősséget, vagy pedig kifogásokat keresni, igazolva ezzel a saját véleményedet. 

Emiatt sohasem leszel képes tudatosan, igazán boldog, sikeres életet élni, akár a karrieredről, akár a magánéletedről legyen szó.. Ahhoz, hogy tudatos lehess, fejlesztened kell a tudatosságod. Ahhoz, hogy fejlődni tudj, el kell ismerned, hogy miben szorulsz még fejlesztésre, és azt is, hogy ha azt hiszed, Te már tudsz mindent, az csak azért lehet mert még igazából semmit se tudsz. Ahhoz, hogy ezeket el tudd ismerni, pedig felelősséget kell vállalni a hibáidért, a gondolataidért, és az érzéseidért. Ugyanis ha te másokra mutogatva tereled a felelősséget, azzal saját magad előtt kelted azt a látszatot, hogy "Ez márpedig nem az én felelősségem, én mindent jól csinálok, nem tudok rajta változtatni, ha akarok, sem". Nem tudatosan teszed ezt, én jól tudom, hisz én is ugyanilyen voltam, és mind a mai napig néha ezen kapom magam, hanem az egód hiteti ezt veled a büszkeséged védelme érdekében. Éppen ezért, ahhoz, hogy el tudd ezeket ismerni,  és ezáltal sikereket érj el TUDATOSAN, és TUDATOSAN legyél boldog, meg kell tanulnod felelősséget vállalni. 

Vedd kezedbe az életed!

A felelősség vállalás azt jelenti, hogy egyszerűen elfogadod a tényt, miszerint az TE életed a TE kezedben van, és a TE döntéseidért, a TE eredményeidért, a TE gondolataidért, a TE érzéseidért, és mindenért ami VELED történik, azért TE felelsz! Ez persze NEM jelenti azt, hogy Te vagy a hibás mindenért... 

Hibásnak lenni annyit tesz, mint a legnagyobb felelősséggel részt venni egy rossz dologban. Ez is előfordulhat, és ezt is nehezen ismerik el az emberek, de a fő probléma azzal van, hogy amikor nem Te vagy a fő kiváltó oka valaminek, akkor mosod a kezed, és eszedbe se jut az, hogy egyébként tehettél volna valamit ellene. 

Szóval kérlek ne keverd az önsajnáltatást, és az állandó saját magad hibáztatását a felelősség vállalással. A mutogatás, és az önsajnáltatás a két véglet, ami nem fog téged előbbre juttatni. Tudom ez bonyolult, és sokkal egyszerűbb szélsőségekben gondolkodni, mint megtalálni az arany középutat. De a szélsőségek sose visznek előbbre. Hogy jobban megérts most nézzük meg, hogy miről beszélek, a való életből vett leggyakoribb példákkal: 

Főnök: 

• Rossz: "Nem hiszem el, hogy ennek mindig mindennel baja van!" 
• Jó: "Oké akkor, ha ezt úgy csinálom, ahogy azt tőlem elvárják, akkor elismerik majd a munkám" vagy "Talán ha beszélek vele, és megkérem, hogy a közös előrehaladásunk érdekében jobban magyarázza el mit vár tőlem, akkor tisztázódni fognak a dolgok"

Tanár: 

• Rossz: "Már megint kettes lett ez a dolgozat, pedig én mindent jól írtam, olyan hülyén osztályoz!"
• Jó: "Akkor most felkeresem a tanárt, vagy valakit aki jobban ért ehhez, és átbeszélem vele mit rontottam el, hogy legközelebb ne kapjak rossz jegyet"

Párkapcsolat: 

• Rossz: "A Peti állandóan elhanyagol, már biztos mást szeret!" vagy "Ne hisztizz már, csak vicceltem!"
• Jó: "Azt hiszem ha leülök vele szemtől szembe, és beszélgetek vele arról, hogy mi bánt nyugodtan, értelmesen, és én is meghallgatom őt, akkor képesek leszünk egy olyan kompromisszumra jutni ami mindkettőnknek jó, és megmenti a kapcsolatunkat. Ehhez én is igyekszem nyitott lenni" vagy "Ne haragudj, csak viccnek szántam, tudom erős volt, többször nem fordul elő"

Pénz:

• Rossz: "Sosincs elég pénzem, nem lehet ebben az országban megélni rendesen!"
• Jó: "Ha elkezdem magam fejleszteni, akkor nagyobb értéket leszek képes előállítani, amiért több pénzt fizetnek" vagy "Ezen a munkahelyen engem nem becsülnek meg, kérek fizetés emelést, ha nem kapom meg, akkor keresek egy olyat, ahol jobban értékelnek" vagy "Mostanában túl sok olyan dologra költök, amikre nincs szükségem, ezentúl jobban beosztom a pénzem, elkezdem vezetni a költségvetésem, és félreteszek. "

Állam: 

• Rossz: "Azért van ilyen rossz helyzetben az ország, mert a szemét politikusok tönkreteszik, és szétlopják!"
• Jó: "Van ahol jobb az élet, de itt is számos példa van arra, hogy becsületesen meg lehet keresni havi több millió forintot, ezért elkezdem képezni magam, és megtalálom rá a módját én is." 

Közlekedés:

• Rossz: "Már megint késett ez a rohadt busz, megint emiatt fogok elkésni!" vagy "Úgy utálom a dugókat, amiatt nem érek oda sose sehova!"
• Jó: "Mivel tudom, hogy ez a busz gyakran késik, és így nem tudok vele időben beérni, egy másik formáját választom a közlekedésnek, vagy inkább megyek egy hamarabbival, amivel bár hamarabb odaérek, de legalább nem kések el, és a felszabadult időt ki tudom használni arra, hogy kicsit magammal foglalkozzak." Ugyanez a dugóval is. 

Fitness:

• Rossz: "Már hónapok óta próbálkozok, és egy kiló sem ment le eddig, biztos velem van a gond!"
• Jó: "Eddig nem sikerült sokat fejlődni, utána nézek, vagy felkérek egy személyi edzőt, és kiderítem, mit rontok el, hogyan tudok változtatni."

Vita:

• Rossz: "Jaj hagyjál már a hülyeségeddel, mert mindig neked kell, hogy igazad legyen mi? Különben is mért kell neked mindenbe beleszólni?" vagy "Gyűlölöm azt a Petit, olyan arrogáns"
• Jó: "Értem az álláspontodat, akkor most arra kérlek értsd meg te is az enyémet..." - Ha nem érti meg bólogass, és engedd el! vagy "Megpróbálom megérteni, miért viselkedik így, ha nem tetszik a viselkedése, akkor nem állok le vele beszélgetni"

Család: 

• Rossz: "Úgy utállak, hogy nem vagy képes végre békén hagyni!" vagy "Nem hiszem el, hogy nem tudnak rendesen viselkedni ezek a kölkök!"
• Jó: " Csak félt engem, de ezért most leülök vele, és megbeszéljük, hogy már elég érettnek érzem magam ahhoz, hogy  önálló döntéseket tudjak hozni és ahelyett, hogy irányítani akarjon, inkább hasznos tanácsokkal lásson el, mondja el a véleményét, de ne dirigáljon" vagy "Én vagyok az anyjuk/apjuk, nekem kell őket megtanítanom az illemre, talán lehet segítséget kellene kérnem, hogy mit csinálok rosszul"

Társadalom

• Rossz: "A sok tuskó mindig engem szekáll!" vagy "Nem értem mit néznek, nem láttak még stílust?" vagy "Ezek a mai fiatalok, nem tanulnak semmi illemet!"
• Jó: "Talán én is megbántottam őket korábban. Vagy elbeszélgethetnék velük, hogy ez nekem rosszul esik, és ha békén hagynak cserébe én is segíthetek nekik valamiben. Vagy talán külső segítséggel véget lehet ennek vetni. Vagy ha megváltoztatom a reakciómat a szekálásra, akkor abbahagyják" vagy "Más az én stílusom mint az övéké, el kell fogadnom, hogy számukra ez furcsa" vagy "Megkérem szépen, hogy adja át a helyét"

"Muszáj"- Jaj istenem annyiszor hallom ezt a szót minden nap...

• "Tudom, hogy ez szar vicc, de muszáj volt elmondanom". "Jaj ne haragudj, de ezt a képet muszáj volt megmutatnom másnak is". "Fúú én eskü tanulni akartam, de ezt a sorozatot muszáj volt befejeznem olyan izgalmas". "Tudom, hogy nem kellett volna, de muszáj volt elmennem arra a koncertre".
•  Mért volt muszáj?? Mi az hogy MUSZÁJ?? Ezt a szót gyűlölöm a legjobban a világon, mert ezzel a szóval nyugtatod magad, amikor pontosan tudod, hogy nem kellene megtenned, de mégis megteszed. Ki fogott pisztolyt a fejedhez, hogy annyira "muszáj" volt. Nem volt muszáj, csak nem bírtad megállni ennyi, ismerd el! És változtass rajta, fejleszd az önkontrolod!

Ezek csak példák a hétköznapokból. Nyilván nem csak ezekben a szituációkban érvényes a felelősség vállalás, hanem mindenben! 

Vedd észre kérlek: Nem azért keresel keveset, mert keveset fizetnek, hanem mert nem adsz elég értéket! Az, hogy mi mekkora érték, pedig nem te, nem az erkölcs, hanem a piaci igények határozzák meg! Ha te azt érzed, máshol többet keresnél, akár külföldön, akkor menj és dolgozz máshol, senki nem fog pisztolyt a fejedhez, hogy maradj! Nem tudnak más emberek érzéseket ültetni beléd, azokat te magad generálod! Lehet téged bosszant a másik ember, vagy a közlekedés, vagy a környezeted, de ami téged bosszant, azt más lehet imádja. Ezeket az érzéseket magadnak generálod! Vállalj értük felelősséget, és ne másokat hibáztass érte! Nem azért cseszeget a főnök, a tanár, mert élvezi, hanem mert nem nyújtod az általa elvárt teljesítményt! Vagy lehet pikkel rád, na de annak mi az oka?! Nem azért késtél el a munkahelyről, mert késett a busz! Kelj fel hamarabb, menj a hamarabbival! Nem azért ment tönkre a kapcsolatod, mert a másik nem értékel, hanem mert nem egyeznek az igényeitek! Ha nem egyeznek az igényeitek, elképzelésetek, akkor pedig fogadd el, hogy ez így van, majd jön valaki olyan aki TÉGED szeret, és azért szeret aki vagy! 

És ami még fontos, hogy vedd észre kérlek azt is: Ezek nem az arról szólnak, hogy a "Te hibád"! Az, hogy a busz késett az nem a te hibád, az hogy a párod mást szeret nem a te hibád, az, hogy a tanár úgy döntött, vagy a főnököd, hogy a munkád nem kielégítő nem a te hibád, az, hogy az állam szétlopja az országot nem a te hibád, az, hogy rossz a genetikád nem a te hibád, az hogy a munkád keveset fizet nem a te hibád! DE! Azért, hogy időben odaérj, hogy olyan embert találj aki téged elfogad, hogy jobb eredményt tudj produkálni, hogy a rossz környezetből is ki tudd hozni a maximumot, az hogy rossz genetikával is le tudj fogyni, vagy hogy sok pénzt tudj keresni, AZ IGENIS CSAKIS A TE FELELŐSSÉGED! 

Ezért nincs értelme nekiállni hisztizni azon, hogy "jaj persze minden csak az én hibám mi?" Nem, de Te rajtad múlik, hogy mit tudsz belőle kihozni! Ahogy a példákban is látszódik, nem arról van szó, hogy siránkozol, meg magadat okolod, hanem egyszerűen csak tudatosítod magadban, hogy mi a szitu, és átgondolod hogyan tudnád azt megjavítani, vagy a maximumot kihozni belőle! És igen valóban megeshet az is, hogy de a te hibád, de ez kibaszott mindegy, a teendő minden esetben ugyanaz: VIZSGÁLD MEG A HELYZETET, ÉS KERESS RÁ MEGOLDÁST! ENNYI! Nem kell túlgondolni könyörgöm...

Szóval azt ajánlom, ha egy magasabb szintre akarod emelni az életszínvonalad, akkor szokj le nagyon sürgősen a mutogatásról, és az indokok kovácsolásáról, és az önsajnáltatásáról! Fogadd el, hogy a TE életedet TE irányítod, és az is a TE döntésed, ha hagyod, hogy a körülmények befolyásoljanak! 

"Mindig miközben valaki másra mutogatsz, a másik 3 ujjad feléd néz"

Tök mindegy kinek a hibája! A te életed, neked kell megoldani a problémáid!

Tudom ez rohadt nehéz! Nekem is! SŐT! Mind a mai napig nekem is vannak rosszabb napjaim néha, amikor kicsit betelik a pohár, és olyankor jó érzés levezetni a gőzt, egy kis panaszkodással. Engedd ki, hagy menjen! Majd szállj vissza a földre, gondolkozz, és cselekedj! Néha én is azon kapom magam, hogy nehezen ismerem el a felelősségem egy adott dologban. DE! Hosszú ideje gyakorlom már a felelősség vállalást, és azóta folyamatosan egyre kevesebb ilyen pillanat van. Egyre kevesebbszer húzom fel magam, pedig régen aztán nagyon könnyen fel lehetett baszni idegesíteni. És egyre boldogabb, kiegyensúlyozottabb, és sikeresebb életet élek, mert a rosszból is mindig ki tudom hozni a legjobbat!

Ehhez viszont át kell állítani magadban azt a természetes védekező mechanizmust ami az egódból ered. Ami azt mondja neked belül, hogy "nehogy már még ÉN változzak". Ez hosszú, sokszor elbuksz, de kitartó munkával, mint bármi más az életben, lehetséges! 

Nincsen semmi baj azzal sem, hogyha nem akarsz változtatni, nem akarsz többet tenni azért, hogy lefogyj, vagy többet keress, vagy hamarabb felkelj, vagy akármi... De akkor vállald ezért is a felelősséget! Igenis te szépnek érzed magad, és jól érzed magad egy kis felesleggel is. Ez így van jól, mert ez így is van! Vagy te akkor inkább elkésel. Nincs ezzel semmi baj (leszámítva hogy kirúgnak, de ez már a te bajod), de ne másokat hibáztass, mert a te életed, a te felelősséged!

Nincs más hátra, mint megtenni a legelső lépést, és elismerni magadnak azt, hogy te eddig nem figyeltél erre oda, de ezentúl változtatni fogsz! Ehhez pedig az alábbi gyakorlatokat végre is hajtod amik ebben téged segítenek. Ezen felül pedig tovább fejlesztheted magad, hisz nem csak ezek a megoldások léteznek. Ami valakinél működik, másnál nem biztos, találd meg, a neked való módszert!

Ez a rész tehát nem csak arról szól, hogy vállalj felelősséget a hibáidért, hanem VÁLLALJ FELELŐSSÉGET A SAJÁT ÉLETEDÉRT!

"A legnagyobb hazugság az életben az, hogyha magadnak hazudsz! Megfosztod magadtól a fejlődés lehetőségét, amivel megoldhatnád a saját problémáidat"

Gyakorlatok: 

• Határozd el, hogy most aztán igazán kíméletlenül, kegyetlenül őszinte leszel magaddal, és nem hagyod, hogy a felkarcolt egód irányítsa a gondolataid!
• Fogj egy papírt, és gondold át, hogy neked mikor esik nehezedre elismerni a saját felelősséged? Írd le ezeket egy papírra, egymás alá!
• Írd melléjük, hogy miket szoktál ilyenkor mondani, kinek a hibája, stb... Mi a te kifogásod?
• Írd le melléjük, hogy mindezek ellenére mit tudnál tenni azért, hogy mégis a lehető legtöbbet hozd ki belőlük! 
• Vezess egy naplót, amiben minden nap leírod, hogy ma miben sikerült felelősséget vállalnod, és miben nem? Holnap milyen témában fogod ezt fejleszteni?
• Oszd meg a saját történeted, véleményed komment formájában! Te neked mi a módszered ezekre?